English@Work
Strasbourgról nagyon sokat hallhatunk Magyarországon, elsősorban azóta, mióta tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Tudjuk, hogy ott található az Emberjogi Szervezet, ott székel az Európai Parlament, tudjuk, hogy Franciaországban van. De vajon tudjuk-e, hogy a város, főleg az óváros, a Világörökség része? Tudjuk, hogy Mozart vagy Goethe milyen nyomot hagyott itt? Hogy sokáig a Strasbourgi Katedrális volt Franciaország legmagasabb épülete, amit a Strasbourgi Notre Dame-nak is neveznek?
Bővebben... Hozzászólás
A 10 tipp rovatban legutóbb hasznos tippeket adtunk arra, hogy hogyan bonyolítsunk telefonhívást, hogyan készüljünk fel a telefonbeszélgetésre, illetve mit tehetünk akkor, ha a hívás váratlanul ér minket, és nem igazán vagyunk felkészültek, hogy mit is mondjunk.
Vannak azok a pillanatok…igen, jól tudod, melyikekre gondolok. Azok, amikor valahogy csak ki kéne mondani egy-két dolgot. Milyen dolgokat? Hát azokat az igazán kínos, kellemetlen, úgy is mondhatnám ciki megjegyzéseket. Ciki mind, mert vagy Te, vagy a kolléga fogja magát tőle nagyon rosszul érezni. Még saját anyanyelvünkön sem egyszerű megfogalmazni, majd díszes csomagolópapírba öltöztetni s úgy átadni kellemetlen megjegyzéseinket másoknak. Hát, még ha mindezt idegen nyelven kell megtenni, akkor kell csak igazán egy pár, jól bevált mankó, melyeket mondatainkba csempészve kicsit elvehetjük az élét a beszélgetésnek, s gördülékenyen továbbíthatjuk az információt, melyet senki nem szeretne hallani.
Azt hiszem, elmondhatjuk, hogy mai leckénkkel is a kínos kérdések és válaszok határait feszegetjük majd. Állásinterjúk rémeként lebegtetett téma kerül ma a terítékre. Már túl vagy az interjú nagy részén, megismerkedtetek a HR-essel, kölcsönösen tájékoztattátok egymást az elvárásokról, szinte már jobb kezedben érzed az új íróasztalodon helyet foglaló új számítógéped egerét, mikor is az a fránya munkaügyes előhozakodik ezzel az undok témával. Szóval beszéljünk most a béralkuról.
