A kreatív nyelvoktatás elkötelezett híveként igyekszünk minden számban egy-egy újfajta módszertani megközelítést bemutatni, melyet nyelvóráitok során használjátok bátran, változtassatok rajta, próbáljátok ki és osszátok meg velünk tapasztalataitokat!
E havi cikkünk a többszörös intelligenciával, és annak nyelvoktatásbeli hasznosításával foglalkozik, melyen belül gyakorlati példát is hozunk.
A kreatív nyelvoktatás elkötelezett híveként, igyekszünk minden számban egy-egy újfajta módszertani megközelítést bemutatni, nyelvóráitok során használjátok bátran, változtassatok rajta, próbáljátok ki, és osszátok meg velünk tapasztalataitokat! E havi cikkünk a többszörös intelligenciával, és annak nyelvoktatásbeli hasznosításával foglalkozik.
Mi az a többszörös intelligencia?
Howard Gardner, a Harvard Egyetem pedagógia- és pszichológiaprofesszora az emberi értelem természetét vizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy nem egy, hanem legalább nyolc különböző intelligencia létezik. A többszörös intelligencia elmélete óriási hatást gyakorolt a pedagógiára, és módszereit a világ minden táján használják. Magyarországon főként az alternatív oktatásban vált ismertté, pedig sok eleme a hagyományos tanításba is könnyen beilleszthető lenne.
A többszörös intelligencián alapuló feladatok rendkívül hasznosak a nyelvtanításában. Biztosan mindenki találkozott már olyan tanulóval, akinek a hagyományos feladatok nehézségeket okoztak, holott a kellő motivációjuk megvolt a nyelvtanulásra. Az alapötlet, mely a többszörös intelligencia-modellje mögött áll, az, hogy az emberek többfajta, különböző típusú intelligenciával rendelkeznek és ezek közül egyik vagy másik sokkal magasabb szinten van, mint a többi.
A 8 intelligencia
Először vegyük sorra a Gardner által leírt intelligenciákat, rövid jellemzéssel.
1. Nyelvi-verbális intelligencia
A nyelvi-verbális intelligencia képessé tesz arra, hogy a szóbeli és az írásbeli kommunikációt megértsük, nyelvet tanuljunk, gondolatainkat szavakba öntsük, ismereteinket átadjuk és elmagyarázzuk. A retorikát mások meggyőzésére használjuk, a mnemotechnika eszközeivel emlékezetünkbe véssük az elhangzott vagy olvasott információt, metakommunikációnkban magáról a nyelvről beszélünk. Talán ez a legegyetemesebb intelligencia, mert gyakorlatilag minden egészséges ember megtanul beszélni, és társadalmunkban az emberek többsége egyben írástudó is.
Feladatok:
szójátékok, történet-mesélés, beszédek, viták, párbeszédek, hangos olvasás, prezentáció, levélírás
2. Logikai-matematikai intelligencia
Logikai-matematikai intelligenciánkat problémamegoldásra használjuk, segítségével megértjük a számokat és a műveleteket, összefüggést és rendszert találunk a látszólag elszigetelt jelenségek között. Alkalmazásával megtanulunk következtetni, elvonatkoztatni, kategorizálni, általánosítani, valamint hatékonyan érvelni, és képesek vagyunk hosszú magyarázatokat adni vagy mások érvelését követni.
Feladatok:
probléma-megoldás, matematikai játékok, puzzle, számítógépes programok
3. Képi-térbeli intelligencia
A képi-térbeli intelligencia a háromdimenziós térben való tájékozódásnak, a vizuális és a térbeli ingerek pontos észlelésének, valamint létrehozásának a képessége. Színre, formára, vonalvezetésre, térbeliségre és a köztük lévő kapcsolatra való fogékonyság jellemzi. Magában foglalja a belső képalkotás, a grafikus ábrázolás és a térképen vagy a táblázatokban való eligazodás készségét.
Feladatok:
diagramok, térképek, képek, videók, fotók, puzzle
4. Testi-mozgásos intelligencia
A testi-mozgásos intelligencia segítségével mozdulataink urává válunk, testünket érzések és gondolatok kifejezésére vagy egy meghatározott cél elérésére használjuk; két kezünkkel tárgyakat hozunk létre vagy változtatunk meg. Ez az intelligencia sajátos nagymozgásos és finommotorikus képességeket is magában foglal: mozgáskoordinációt, erőt, hajlékonyságot, gyorsaságot és egyensúlyérzéket jelent, de ide tartozik a kéz ügyessége és a tapintás kifinomultsága is. A mozgásos intelligencia az emberi tudás egyik alapja, mert a világról való tudásunk lényegében szenzomotoros tapasztalatainkban gyökerezik.
Feladatok:
táncolás, testbeszéd, szerepjátékok, elmutogatás
5. Zenei intelligencia
A zenei intelligencia a ritmus, a hangmagasság, a dallam és a harmónia észlelésének, megkülönböztetésének, valamint létrehozásának és a zene előadásának a képessége. Ez az intelligencia egyaránt magában foglalja a teljes zeneművek és az apróbb zenei elemek befogadását, élvezetét, emlékezetbe vésését, valamint a zeneművek szerkezetének megértését és mindezek kritikai elemzését. A zenei intelligencián nyugvó jellegzetes foglalkozások például az énekes, a zeneszerző, a zenész, a táncos, a népdalgyűjtő.
Feladatok:
éneklés, rap, rímek, ritmusok, zenehallgatás, zenei játékok, pod-castok
6. Természeti intelligencia
A természeti intelligencia az a képesség, amellyel megkülönböztetjük és osztályozzuk atermészeti jelenségeket, a növény- és állatfajokat. Elsősorban a városi környezetben ez az intelligencia nyújt segítséget az élettelen tárgyak, az autó-, a ruha- és a sportszermárkák közötti eligazodásban is.
Feladatok:
a természet felfedezése, megfigyelés, tudományos projektek, természeti dolgokról való tanulás
7. Társas intelligencia
A társas intelligencia más emberek érzéseinek, hangulatának, szándékának és indítékainak megértését jelenti. Magában foglalja a sikeres kommunikáció képességét, mások jelzéseinek, arckifejezésének, hangszínének, kézmozdulatainak megértését, valamint az ezekre adott helyes reakció, a konfliktuskezelés és az együttműködés készségét.
Feladatok:
közvetítés, szimulációk, kooperáción alapuló feladatok, interjú
8. Személyes intelligencia
A személyes intelligencia az önismeretet és az annak alapján meghozott döntések képességét jelenti. Segítségével megismerjük tehetségünket és korlátainkat, természetünket, vágyainkat, gondolatainkat, érzéseinket, szándékainkat, és megértjük választásainkat, valamint önuralmat és önbecsülést tanulunk.
Feladatok:
egyéni projektek, cikkírás, önértékelés
Munkánk során legtöbbször HR-es szakemberekkel kerülünk kapcsolatba, velük tárgyalunk, majd dolgozunk a képzési folyamat során a legtöbbet. Óhatatlanul bepillantást nyerünk az ő munkájukba, ebbe a sokrétű, sokszínű, folyamatosan fejlődő, emberi erőforrásokkal foglalkozó szakmába.
1. lépés: Vázoljuk fel az óra célját a hallgatóknak. Mondjuk el, hogy az óra végére képesek lesznek megjegyezni a HÁZ témaköréhez kapcsolódó szavakat, sőt képesek lesznek produktívan használni ezeket a kifejezéseket, jellemezni tudják a szobákat, kérdéseket tudnak feltenni és érvelni tudnak a témával kapcsolatban.
2. lépés: Olvassuk fel a következő szöveget a hallgatóknak, kérjük meg őket, hogy figyeljenek a különböző helyiségekre, amelyeket hallanak. (a tanulók is olvashatják közben a szöveget)
OUR HOUSE
I live in a big yellow house near the main road. Our house has eight windows and two balconies that overlook a big garden. On the ground floor there are kitchen, a hall, a living room with many paintings on the walls, a dining room, where we have all our meals, a bathroom, a toilet, a computer room with lots of books in a giant bookcase that fills the whole wall and a garage. In front of the house, there are a garden, a swimming-pool, and a large, green fountain with fish.
On the first floor there are three bedrooms, a bathroom, and a small toilet. On the second floor there is an attic which has all kinds of old furniture. Behind the house there is a vegetable garden. We have a large basement too, with a cosy sitting-room and an open fireplace.
3. lépés: Osszuk fel a tanulókat párokra, és kérjük meg őket, hogy írják le, milyen helyiségekről volt szó a szövegben, és válaszoljanak az alábbi kérdésekre:
- How many floors were mentioned in the text?
- Which rooms were on which floor?
- Was there something int he house or the garden that you do ot normally find in an ordinary house or its garden?
4. lépés: Kérjük meg a tanulókat, hogy egyénileg írják össze az összes helyiséget, ami az álmaik házában szerepel, új vagy régi ez a ház, esetleg lakást képzelnek el, a belvárosban van, vagy vidéken stb. Amíg a hallgatók dolgoznak, játsszuk le az „Our House” című számot (Crosby, Still és Nash) halkan.
5. lépés: 3 fős csoportoknak adjunk egy-egy ház „tervrajzát”, és kérjük meg őket, hogy együtt találják ki, mely helyiségek vannak feltüntetve a rajzon, és mindenki „álom-házából” próbáljanak belehelyezni annyi helyiséget, tárgyat, amennyit sikerül.
6. lépés: Amikor befejezték, álljanak fel, sétáljanak a teremben, és mindenki beszélje meg és hasonlítsa össze a tervrajzokat másokéval.
7. lépés: Új csoportokat alkossunk, és kérjük meg őket, hogy beszéljék meg, mely helyiségek voltak a „legnépszerűbbek”, amiket mindenki feltüntetett a tervrajzon, illetve kategorizálják a létrehozott tervrajzokat bármilyen szempont alapján (méret, típus stb.).
8. lépés: Játsszuk le ismét az „Our House” című dalt, hangosabban, és kérjük meg a hallgatókat, hogy figyeljék a szöveget. Ha vége, kérdezzük meg őket, hogy miről szólt a dal, és beszéljék meg gondolataikat párjukkal.
9. lépés: Zárásként – amennyiben a technikai feltételek adottak – az ’OUR HOUSE’ nevű számítógépes programmal dolgozhatnak (ingyenesen letölthető: http://www.vasa.abo.fi/users/rpalmber/download.htm). Üres képernyővel indul a program, és a hallgatóknak szavakat kell beírniuk, ami egy szöveget fog eredményezni. Minden elfogadott szó megjelenik a képernyőn, a megfelelő sorban, és a megfelelő helyen, de az nem látható, hogy mennyi szó hiányzik még. A hallgatók segíthetnek egymásnak, hogy kitalálják a szöveget (ami egyébként a 2. lépésben szereplő szöveg), de a ’HELP’ menüpontot nem használhatják. Mivel ennek a lépésnek a célja az ismétlés, a következő órán is megoldható a feladat.
Nézzük tehát, hogy az egyes intelligenciákhoz kapcsolódó feladatok mely lépésekben jelentek meg:
- nyelvi: mind a 9 lépésben
- matematikai-logikai: 3, 5, 7, 9
- térbeli: 5, 6, 9
- testi-mozgásos: 6
- zenei: 4, 8
- társas: 5, 6, 7, 8, 9
- személyes: 4, 8, 9
- természeti: 7
Következtetés:
Tanári szempontból a legfontososabb dolog, hogy változatos feladatokat tartalmaz az óra, a tanulók végig aktívan dolgoznak, közben mind a nyolc intelligenciához tartozó készségeiket fel tudják használni. Így a tanulói környezetet hasznossá és élvezetessé lehet tenni, minden típusú tanuló megtalálja a hozzá legközelebb álló feladatokat. Gyakorlatilag a való életet modelleztük le, hiszen egy-egy tevékenység során egyszerre több intelligenciát alkalmazunk. Az intelligenciák szinte soha nem működnek elszigetelten, a mindennapi életben több intelligencia segítségével kell megoldanunk összetett feladatokat. Az autóvezetés során mozdulatainkat össze kell hangolnunk, figyelnünk kell a forgalmat, és ismeretlen környéken is meg kell találnunk a célunkat. Más szóval egyszerre támaszkodunk mozgásos, társas és térbeli intelligenciánkra.
Írta: Piroska Tímea
képzési vezető, Juventus Képzési Központ
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Források:
• Berman, Michael. 2002 [1998]. A Multiple Intelligences Road to an ELT Classroom. Carmarthen: Crown House Publishing. Second edition.
• Gardner, Howard. 1983. Frames of mind. The theory of multiple intelligences. New York: Basic Books.
• Gardner, Howard. 1993. Multiple intelligences. The theory in practice. New York: Basic Books.
• Gardner, Howard. 1999. Intelligence Reframed. Multiple Intelligences for the 21st Century. New York: Basic Books.
• http://www.tefl.net/esl-lesson-plans/multiple-intelligences.htm
