Az nem kérdés, hogy a vállalati képzések szerepe kiemelkedő a cégek és a munkavállalók életében is. Nem könnyű a HR feladata, ha igazságosan, egyenlően szeretné a vállalati képzési lehetőségekben részesíteni a munkavállalókat. Mitől függ az, hogy valaki motivált a képzés iránt, vagy éppen nem jár be a képzésre? Van-e lemorzsolódás, ill. érezhető-e a fejlődés a munkában is? Hogyan lehet elérni és mit kell tudni ahhoz, hogy a képzések valóban elérjék a célt és ne csak kidobott pénz legyen? Megtudhatjuk például, hogy a 20 és 60 év között az intelligencia gyorsasága csökken, de az intellektuális kapacitás nem. Az is bizonyosságot nyer, hogy a siker és az oktatás tartalma közötti összefüggés nagyobb, mint a siker és az életkor közötti.
Nem elég a munkáltató felől irányuló szándék a munkaerő képzésére, el kell érnie azt, hogy a munkavállaló érdekeltnek érezze magát a képzés elvégzésében. A felnőtt ember elsősorban azon méri a tanulásra fordított idő hasznosságát, hogy a kapott információk megfelelnek-e a szükségleteinek, igényeinek. Az eredményesség attól függ, hogy az új információt a felnőttek be tudják-e illeszteni a meglévő nézeteik rendjébe, vagy sem.
A felnőttoktatásban számolni kell azzal, hogy sok felnőtt kötődik a meglévő véleményéhez. Amennyiben az új ismeret összeütközik a meglévő tapasztalattal, disszonancia lép fel. Általában a régi győz, ezért jóval nagyobb energiát kell fordítani az új információ feldolgozására. Az aktivitás mindig növeli a tanulás sikerét.
A legtöbb tanuláselméleti rendszer szerint egyénenként változó tanulási képességeinket és kompetenciánkat többtényezős hatásrendszer alakítja ki. Ez a hatásrendszer – a legtöbb felfogás szerint – tartalmaz az egyénből eredeztethető belső, és a környezet hatásától függő külső befolyásoló tényezőket is. Ezek közé a változók közé a legtöbb felfogás szerint a következők tartoznak:
Belső, a tanuló személyiségétől függő összetevők
-
Tanulási kompetencia: nyitottság, alkotóképesség, a változni tudás képessége. Ezek nélkül a képességek nélkül tudatos (formális vagy nonformális) tanulási folyamat nem képzelhető el.
-
A meglevő tudásszint: előzetes ismereteink, képzettségünk, általános műveltségünk, melyek természetesen megkönnyítik, hiányuk esetén azonban meg is hiúsíthatják a tanulási folyamat sikerét. Az idő múlása és az alkalmazás ritkulása negatívan érinti a tanulási folyamatot.
-
Tanulási képességeinket befolyásolják emellett azok az iskolapadban korábban átélt, előzetes tanulási tapasztalatok, melyek nemcsak az ismeretbefogadás hatékonyságát, a tanulás örömét, hanem a tanulási kedvet befolyásolják.
Külső tényezők
-
Az egyént körülvevő kulturális, társadalmi környezet, mely döntően segítheti, de meg is gátolhatja a tanulási folyamat sikerességét. Ennek a környezetnek része a család is, mely a felnőttkori tanulás egyik legfontosabb hátországa. A közvetlen családi, baráti támogatás és segítség, a tanulás és tudás értékként való kezelése a tanulási folyamat sikerének egyik kulcsa.
A tanulás a mentális kondíciótól is függ. A felnőttek hátrányban lehetnek a hiányos alapképzettség vagy a hosszú pihenési időszak miatt. A mentális kondíció késő öregkorban is megtartható, ha folyamatos a szellemi erőfeszítés.
Az évek múlásával gyöngülnek az érzékszervek, csökken a fizikai gyorsaság, mégis a siker és az oktatás tartalma közötti összefüggés nagyobb, mint a siker és az életkor közötti.
Thorndike kutatásai szerint a 25 és 45 év közöttiek ugyanolyan képzési képességekkel rendelkeznek, mint a 20 és 25 év közöttiek, ill. jobbak, mint a 15 és 20 év közöttiek. Tehát az életkor nem jelentős tényező a tanulás szempontjából. Az intellektus a 40. év közepéig alig csökken. Vizsgálatok szerint 20 és 60 év között az intelligencia gyorsasága csökken, de az intellektuális kapacitás nem. A felnőttek előnyben vannak a minőség, pontosság tekintetében, a fiatalok pedig a gyorsaság tekintetében. A tapasztalat és a motiváció erősíti a felnőttek tanulási képességét.
Kérdésünkre az egyik válasz az, hogy JÓL VÁLASSZUK meg a képzőt. A felnőttoktatás külön szakterület, külön jogszabályokkal. Korábbi írásunkban olvashatták a felmérést, hogy „hogyan választ a HR nyelviskolát”. Hasznos ötleteket lehet meríteni belőle.
A képzőknek tudniuk kell azt, hogy a hatékony tanulást az iskola az esetek nagy részében nem tanította meg, nem adott módszereket hozzá. A leghasznosabb tanulás pedig, a tanulási folyamat megtanulása. A felnőttek elvárják, hogy érett emberként bánjanak velük. A tanári munka nem párosulhat fölényességgel, a tanulókat megbélyegző minősítéssel. Az értékelés súlypontjának át kell kerülnie a részletesebb szöveges értékelésre. Nélkülözhetetlen, hogy a tanuló megértse teljesítményének értékelését és hogy az értékelés mindig két irányú legyen.
Átfogó kompetencia felméréshez és a képzési politika kialakításában szívesen segítek!
Írta: Király Szilvia
ügyvezető igazgató és Felnőttképzési szakértő
Juventus Képzési Központ
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
