Abban biztosan sokan egyetértenek velem, hogy felnőttként, a munkavégzés során a nyelvtudásnak sokkal nagyobb szerepe van az életünkben, mint azt korábban, az iskolai tanulmányaink során gondoltuk volna. A legtöbb hazai vállalat HR szervezetének fontos stratégiája, hogy a nyelvtanulást támogassa. Miért válasszunk a nyelvi képzésekhez külső képzést? Mikor érdemes belső képzést tartani? Mi a különbség a külső és belső képzés között? Hogyan lehet elszámolni a szakképzési hozzájárulás keretéből? Mi éri meg jobban a vállalatoknak?
Mi a különbség a külső és a belső képzés között?
Első lépésként nézzük meg mit is jelent ez a két fogalom.
Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés. Azaz az oktatást olyan személy végzi, aki alkalmazotti munkaviszonyban áll a vállalattal
Külső képzés az a képzés, amelyet a munkáltató saját munkavállalói részére, teljes egészében saját szervezetétől elkülönült, akkreditált felnőttképzési intézmény közreműködésével – szolgáltatási szerződés alapján – valósít meg.
Magyarországon a felnőttképzési tevékenységet számos törvény, rendelet szabályozza, melyek ép úgy érvényesek a megbízott képző intézményekre, mint a vállalaton belül, alkalmazotti jogviszonyban álló oktatóra. A felnőttképzési tevékenységet mindenesetben a Regionális Munkaügyi Központnak be kell jelenteni és a képzési rendszert a 2001. CI. törvény szerint végezni.
Amennyiben felmerül a kérdés a vállalaton belül, hogy inkább a szakmailag kiemelkedő alkalmazott tanítsa-e a többieket - mert esetleg jobban megéri, vagy jobban ismeri a vállalat belső működését, könnyebben módosíthatóak az időpontok stb…- egy külsős cég helyett, akkor figyelembe kell venni azt is, hogy a belső képzés beindításának igen komoly jogi háttere is van. Tehát a döntés nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk. A képzésre szakosodott akkreditált intézményeknél az elvárt jogi megfelelés mellett általában a magas szakmai minőség is jellemző, hiszen az intézményakkreditáció egy minőségirányítási rendszer az életükben. Amennyiben ezt nem tartják be, alul maradnak.
Mikor válasszuk a belső képzést?
A belső képzésekre mégis nemegyszer szükség van. Leginkább akkor érdemes ezt a képzési formát választani, ha
- olyan speciális szakterületet kell tanítani, amihez csak kevesen értenek.
- olyan készségfejlesztésre van szükség, amihez a vállalat sajátosságait, működését jól kell ismerni és erre nagy volumenben, rendszeresen kerül sor.
Miért érdemes a nyelvi képzéshez külső képzést választani?
Nyelvi képzés esetén mindenképpen a külső képzés alkalmazását ajánlom. Érveim a következőek:
- A felnőttképzés szabályozása, a dokumentációk csínja-bínja (ide értve a szakképzési elszámolhatóságot) az intézmény akkreditált nyelvi képzők számára jól ismert működésük során sokféle megoldást, kérdést láttak már. (Persze, itt fontos a jó képző intézményválasztás is.)
- Időt, energiát, költséget takarít meg az a cég, aki a képzéseket külső képzésként bonyolítja.
- A Képzők anyagi felelősséggel is tartoznak jogi, elszámolhatósági követelményeknek való megfelelésért. (PL: OSAP statisztikai lejelentés, akkreditáció folyamatossága a képzés teljes ideje alatt).
- A nyelvtanárok a cégen belül használt szókincset, kifejezéseket könnyen átfogják és beilleszthetik az óra menetébe, nem feltétlen kell belső ember hozzá.
- Általában több nyelvi csoport fut folyamatosan a vállalat életében, többnyire munkaidő előtt vagy után, ami több tanár egyidejű munkáját feltételezi.
- A képzőknek nem probléma több tanár egyidejű biztosítása és a helyettesítés is megoldott betegség, vagy utazás esetén.
- A munkavállalók biztosan komolyabban veszik a külsős oktatót, mint a belső kollégát :-)
A szakképzési elszámolás
A szakképzési keret saját munkavállalókra fordítható részéből elszámolható mindkét típusú képzés. Az elszámolható költségek:
1. Külső képzés esetén:
- a képző intézmény által lebonyolított képzésnek a meghatározott támogatási intenzitású díja,
- a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja,
- a képzés során felhasznált, a hallgatóknak véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök költségei,
- a képzésben részt vevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt utazási és szállásköltsége, amennyiben a képzés lebonyolítása nem a hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik,
- a vizsga- és vizsgáztatási díj, valamint a képzésben részt vevő munkavállaló a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei. (A képzésben részt vevő munkavállaló személyi jellegű költségei vonatkozásában csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.)
2. Belső képzés esetén:
- az oktatók meghatározott személyi jellegű költségei, és a képzési projekttel kapcsolatos eligazítás és tanácsadási szolgáltatások költségei,
- az oktatók és képzésben részt vevő munkavállaló utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is, amennyiben a képzés lebonyolítása nem az oktató és képzésben részt vevő munkavállalója munkavégzési helyeként megjelölt székhelyén, telephelyén történik,
- egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszközök,
- az eszközök és felszerelések értékcsökkenése olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,
- a képzésben részt vevő munkavállaló Szt. 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei és elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek).
Felnőttképzési szakértői tanácsadásért forduljanak bizalommal hozzám!
Jászberényi-Király Szilvia, felnőttoktatási szakértő,
a Juventus Képzési Központ ügyvezető igazgatója
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
