vallalatikepzes.hu | felnőttképzés, céges nyelvoktatás, vállalati nyelvtanfolyam, kihelyezett nyelvoktatás, blended képzés, e-learning

A tanároknak, képzőknek, főleg a felnőttképzés területén dolgozó oktatóknak a modern vállalati világban már nem elég kiváló tanári kompetenciákkal, magas szintű tudásanyaggal rendelkeznie és képesnek lenni arra, hogy ezt hatékonyan tudja átadni a hallgatóságánál. Munkája sokkal kiterjedtebbé vált, pozíciójára bár még mindig az alá-fölé rendeltség jellemző, mégis megfigyelhető, hogy egyfajta bizalmi kapcsolat alakul ki az oktató és a tanulók között, ami már nem szimplán üzleti viszonyra épül. Egy jó nyelvtanár már nem csak a képzéshez szükséges kompetenciákkal rendelkezik, de szociálisan érzékeny, mégis képes független maradni és objektív, külső szemlélőként támogatni hallgatóját a válaszok megtalálásában, hogy képes legyen újra a nyelvtanulásra koncentrálni. Hogy a XXI. században mi az elvárása egy vállalatnak, aki fejleszteni kívánja dolgozói nyelvtudását, illetve hogyan változott a feladatköre egy nyelvtanárnak?    

Előzmények és okok

I.
Tapasztalataink szerint a nyelvtanárok a nyelvoktatáson kívül számos más szerepet és funkciót is betöltenek egy cég életében.

1. Társalkodó(nő)k, akik akár barátként a hallgatók rendelkezésére állnak, hogy az óra előtt / közben / végén magánéleti kérdésekben meghallgassák a diákokat és tanácsokat adjanak nekik;
2. Coach-ok, akik megőrizve függetlenségüket és kívülállásukat meghallgatják a résztvevők céges problémáit, panaszait, és ezek megoldását irányított kérdésekkel segítik;
3. Pszichológusok, akik a hallgatók között megjelenő súrlódásokat is elsimítják;
4. Motivátorok, akik egy-egy játékkal, jutalom csokival, dicsérettel akár a nap legjobb pillanatát okozhatják a résztvevőknek.

A baj csak az, hogy a fentieket – a nyelvtanárok legjobb szándéka ellenére – a résztvevők az anyanyelvükön, és nem a célnyelven bonyolítják. A nyelvórák sokszor esnek áldozatául egy-egy, a munkája és/vagy magánéleti problémája miatt kiborult hallgató vigasztalásának, a gondok együttes meg- vagy kibeszélésének.
Ugyanakkor ezeket az alkalmakat is a nyelvoktatás szolgálatába tudjuk állítani – de ehhez szemlélet- és módszertani váltásra van szükség.

II.
Manapság a cégek egészen mást várnak egy nyelvtanártól, mint pl. 15 évvel ezelőtt. Ma általában már minden interjúnak része az angol nyelv magabiztos használatának felmérése, így az önéletrajzba nagyvonalúan beírt nyelvvizsga vagy „társalgási szintű nyelvtudás” csak akkor számít, ha a pályázó szóban is bizonyít. Tehát a cégek nagy része már eleve olyan munkatársat keres és vesz fel, akinek a nyelvtudását maximum fejleszteni, de nem alapozni kell.
A „régi bútordarabok” esetében, akik még úgy szerezhettek diplomát, hogy az nem volt nyelvvizsgához kötve és/vagy a munkakörük nem igényel napi szintű idegennyelv-használatot a cégek vagy biztosítják a „házi” nyelvoktatást vagy „csak” az eredményt (pl. nyelvvizsga) követelik meg, de mindenképpen úgy, hogy a munkatárs elsősorban a munkájáról és az azzal kapcsolatos dolgokról tudjon beszélni, prezentálni.

Fentieket figyelembe véve két, egymásnak nem ellentmondó irányvonal kristályosodott ki:

1. A nyelvoktatás nem lehet öncélú, a cég által adományozott jópofa cafeteria-elem. A nyelvnek valódi eszközzé kell válnia, amely akár azt a célt is szolgálhatja, hogy a hallgatók a napi gondjaikat megoldják. Ezáltal a nyelvórák középpontjába a személyiségfejlesztés, a motiváció, sőt, maga a coaching kerül, amelyet a célnyelv és a nyelvi készségfejlesztés támogat. Olyan témákat dolgozunk fel, amelynek „eredményét” a hallgatók napi szinten tudják alkalmazni (pl. stressz-kezelés). Valójában a résztvevők minden alkalommal egy-egy személyiségfejlesztő vagy motivációs minitréningen vesznek részt – a célnyelvet alkalmazva. Ezeknek a minitréningeknek olyan lényeges, akár a vezetőfejlesztésben is használatos elemei vannak, mint pl. a visszajelzés-adás „szendvics-struktúrája” vagy a teljesítmény 3 összetevője, amelyek a hallgatóknak nemcsak a munkájukat teszi tudatosabbá, hanem az önbizalmukat és a mindennapi társas interakcióikat, kapcsolataikat is fejleszti.
2. A hazai nyelvoktatás fókuszába belekövült nyelvtan-szemléletű oktatást sürgősen fel kell váltania a mini-tréning jellegű, kommunikáció-központú nyelvoktatásnak, ahol a résztvevők a téma érdekessége miatt is meg akarnak szólalni (vita), és ahol prezentálniuk is kell a véleményüket az üzleti prezentáció szabályai szerint és a releváns eszközök (flipchart, ppt) használatával.

CÉLOK
A nyelvórák ötvözik a fenti két irányvonal követelményeit. Minden nyelvóra minden blokkjának külön nyelvi célja (pl. hallás utáni szövegértés fejlesztése) és külön coaching célja (pl. az egymásnak adott visszajelzés fontosságának és szerkezetének tudatosítása) van.

KOMMUNIKÁCIÓ-KÖZPONTÚSÁG
Valamennyi blokk központi eleme a kommunikáció, a hallgatók saját véleményének kifejtése és a prezentáció. Az óravázlat ugyan megad egyfajta feldolgozási javaslatot, de a tanár számára annyi kiegészítő elem áll rendelkezésre, hogy rugalmasan eltérhet a javasolt óramenettől. Amennyiben azt látja, hogy a hallgatók szívesen boncolgatnának egy témát (pl. a betegségek lelki eredete) részletesebben is, akkor nyugodtan változtathat a tananyag feldolgozásának menetén vagy ütemén. Ezt az is lehetővé teszi, hogy az egyes órák csak laza összefüggésben állnak egymással, úgy, mint egy tévésorozat epizódjai.
Fontos elem a legalább 90%-os nyelvhasználat az órán. A pár- és csoportfeladatok esetében is ragaszkodunk a célnyelv használatához. Nyilván adódhat olyan helyzet, amikor muszáj egy félreértést magyarul tisztázni, de a cél az, hogy a hallgatók minden esetben a célnyelvet használják.

SZÓKINCSFEJLESZTÉS
A szavak tanulása / tanítása nyelvi szerkezetekben történik. Bár a tanár felírja az önálló szavakat is a flipchartra, a prezentáció formájában sorra kerülő számonkérésben nyilván struktúrákban fognak ezek megjelenni. Megtanulhatja a hallgató a ’case’ szó jelentését, de a szóbeli kommunikációban valószínűleg az órán tanult ’it’s not a one-off case’ struktúrában fogja használni. A hallgatóktól nem várjuk el, hogy óráról órára 40-50 különálló szót biflázzanak be. A cél az, hogy minden esetben saját magukról és az őket érintő témákról tudjanak beszélni – de a tanult nyelvi szerkezetekben.

NYELVTAN
A kommunikáció-központúság ellenére sem hanyagoljuk el a nyelvtan-tanítást. De a pontos és helyes nyelvi elemek bevésése ismét a prezentációk és megbeszélések során történik. A tanár nem vág a hallgató szavába, nem javítja őt azonnal, hanem jegyzetel, amíg a hallgató beszél. A pontosításra szoruló nyelvi elemeket csak a prezentáció után beszélik meg.
Jó alkalmat ad a nyelvtani struktúrák bemutatására és gyakorlására a filmnézés és az olvasott szövegek értése. A tanárral közösen a hallgatók kijegyzetelik a fontosabb nyelvtani struktúrák példáit és beszéd közben gyakorolják be azokat. Természetesen lehet írásbeli drill-jellegű feladatokat is adni a résztvevőknek, de ez nem mehet a kommunikatív gyakorlatok rovására.

HÁZI FELADAT
A házi feladatok minden esetben egy-egy prezentációra való felkészülést tűznek ki célul, de oly módon, hogy a résztvevő számára kedves / fontos dologról essen szó. Mivel a következő órán a házi feladatként kiadott prezentáció nagy súllyal esik latba, ezért a nyelvtanár nem veszi/veheti figyelembe azt a kifogást, hogy egy hallgatónak nem volt ideje/kedve/lehetősége felkészülni. A hallgatónak ilyenkor improvizálnia kell, de a feladatot „nem ússza meg”.

A NYELVTANÁR SZEREPE

1. Tréner / coach
A fentiek miatt a nyelvtanár szerepe is változik. Egyrészt sokkal inkább trénerként és coach-ként van jelen, aki interaktív formában dolgoztat fel egy-egy témát, irányított kérdéseket tesz fel, de „nem mondja meg a tutit”, hanem moderálja a résztvevők beszélgetéseit, és háttér információkat nyújt az adott témával kapcsolatban. A fő cél mindig az, hogy a hallgatók tudását bővítse olyan praktikusan felhasználható elemekkel, amelyeket azonnal be tudnak építeni a mindennapjaikba, hogy az életüket, a szemléletmódjukat és a társas kapcsolataikat jobbá tegyék. Ennek egyik eszköze a nyelvtanítás, a másik pedig a célnyelven végzett coaching. (Pl. ilyen elem a visszajelzés „szendvics-struktúrájának” megtanítása. A tudatosan alkalmazott visszacsatolás számottevően javíthatja a hallgatók párkapcsolatát, szülő-gyermek viszonyát vagy akár a főnök-beosztott relációját. Az, hogy a visszajelzés alapszabályait a célnyelven sajátítják el és gyakorolják, ugyanakkor a módszert ezentúl a mindennapjaikban is alkalmazzák (az anyanyelvükön vagy a célnyelven), folyamatosan megerősíti a hallgatókat abban, hogy a Rapid nyelvórákon hasznos és fontos tudást szereznek.

2. Extra háttértudás és folyamatos improvizáció
A tanár számára számos, a felkészülését segítő anyagot biztosítunk, amely egyrészt az ő tudásbázisának bővítését szolgálja, másrészt rugalmasan felhasználhatja azokat az órán. Ez a módszer ugyanis nyitottságot, rugalmasságot, kreativitást és az improvizációra való hajlandóságot igényel a tanár részéről. A csoport összetételének (korosztály, nem, egymáshoz való hivatalos és privát viszonyuk, háttértudásuk, beállítódásuk, stb.) megfelelően ugyanis a tanár szabadon változtathat a megadott tematikán – az adott témának és a hozzátartozó feldolgozási javaslatnak megfelelően. Pl. kihagyhat egy játékot, de feldolgoztathat egy háttéranyagot a módszernek megfelelő kommunikatív módon.

3. Nyelvhasználat kontra „sziget-szavak”
Az óravázlatban az egyes nyelvi szinteknek megfelelően fellistázott nyelvi elemeket és szavakat egyéni megfontolás után (pl. a résztvevők AQ szintje) tanítja meg. Keveset és nem prompt javítja a résztvevők nyelvi kommunikációját. Elsősorban nyelvhasználatot tanít, nem pedig elszigetelt szavakat. A számonkérés (pl. tesztírás, szódolgozat) helyét átveszi a prezentáció, a frontális tanári visszajelzést pedig a hallgatótársak által adott visszacsatolás.

Írta: Besnyi Erika
Tréner, coach, nyelvtanár, tankönyvszerző
A „Coaching szemléletű nyelvoktatás” név és tartalom szerzői jogvédelem alatt áll.